Travelling on a stagecoach / Utazás postakocsin

In the post house the fresh horses were waiting all geared up, ready for the outrider’s signal when the men from the posthouse quickly unattached the pole with the 5 horses, got the fresh horses attached and the coach could carry on without delay. The passengers could only get out at every third stop. The post houses and resting stations were a 16-18 km – a „horse run” – distance from each other.

A kocsi előtt lovagolt a fullajtár. Császári-királyi rendelet alapján a postakocsi elől minden kocsi kitérni tartozott, aki ezt nem tette meg, azon a fullajtár ostorával végig vághatott. Csak a temetési, az udvari hintónak és a halotti szentséget vivő pap kocsijának nem kellett kitérnie a postakocsi elől. A fullajtárnak kürtje, kardja, vagdalt ólomra töltött kéttölcséres flintája és két pár pisztolya volt. A postához csak kiszolgált katonákat vettek fel, tisztjeik csak nyugalomba vonult lovastisztek lehettek.

A fullajtár és a kocsis naponta két postatávolságot teljesített. A kocsi súlya 5-6 tonna volt, ebből egy lóra 1-2 tonna húzósúly jutott.  Ezt a terhelést legfeljebb egy órán át bírta a ló, a postai pihenőállomások távolságát tehát ez a reális lóerő szabta meg.

A lovakat a gyeplősön ülő ostoros legény hajtotta, a bakon ülő kocsis a szárakkal csak tartotta és irányította őket.

A haladás sebességét a fullajtár diktálta. A kocsi fékjét a másodkocsis kezelte, és ő fújta a kürtöt, ha a fullajtár – aki 180-200 méterre haladt a kocsi előtt – és a kocsi közé legelésző állat vagy bekanyarodó kocsi került.

A postaházban a váltásra váró fogat előkészítve, befogva várt, a fullajtár kürtjelére a legények az öt lovat rudastul, pillanatok alatt lekapcsolták, a friss lovakat átfogták és a kocsi robogott tovább.

Az utasok csak minden harmadik váltásnál szállhattak ki.

A postaházak, a pihenőállomások a legtöbb helyen a régi római utak mentén a római postaházak helyén éledtek újjá, egy-egy „lófutamodásnyira”egymástól. Ez a 16-18 km-es távolság lett az alapja a postamérföld távolságoknak.

A postakocsit felváltó vasút kocsijai is olyanok voltak eleinte, mint a postakocsi kupéja. Ezt később Kossuth Lajos fiának, Kossuth Ferencnek találmánya, a hosszanti folyosós vasúti kocsi váltotta fel.

(szöveg: Varga Zoltán, Helikon Kastélymúzeum)

Turistični programi čezmejnega območja Slovenije in Madžarske / Szlovénia és Magyarország határon átnyúló térsége turisztikai programjainak / Tourist cross-border programs of Slovenia and Hungary

Kaj je turizem, če ne v prihodnost zazrta nostalgija? Horse based tourism doživetja (v nadaljevanju HBT) smo si zamislili kot novo turistično nišo – Nostalgični fuTurizem.

HBT doživetja so privlačna in primerna za vse udeležence, saj konjeniško predznanje ni potrebno.

Naš osrednji cilj je ustvarjanje privlačne čezmejne turistične destinacije z visoko kvalitetno in prepoznavno ponudbo. Dragi obiskovalec, draga obiskovalka, naj pričujoči katalog turističnih programov služi kot vabilo! Spodbujamo vas, da se ob obisku turističnih magnetov podate na obisk v prezrte ali skrite dele čezmejnega območja Slovenije in Madžarske. Za vas smo razvili inovativne programe doživetij, da boste skozi prvine nostalgičnega fuTurizma, odkrivali naravno in kulturno krajino dveh držav.

Projekt Horse based tourism je sad sodelovanja partnerskih organizacij iz Slovenije (Zavod Nazaj na konja, RIS Dvorec Rakičan) in Madžarske (Helikon, Pannon Egyetem), ki že  vrsto let delujemo na področju turizma in konjeništva. Razvili smo 15 inovativnih programov doživetij, s čimer želimo spodbuditi nastanek privlačne čezmejne turistične destinacije (od Dravskega polja do Blatnega jezera).
Ker želimo delovati okolju prijazno, temeljijo naši programi na uporabi CO2 nevtralnih transportnih sredstvih. Zavihteli se bomo na konja ali pa zapeljali s kočijo – v okviru projekta smo namreč razvili kar tri različne modele sodobnih kočij 21. stoletja, ki so inovativne tudi v svetovnem merilu.

V pričujočem katalogu v ospredje postavljamo prezrta turistična območja in jih povezujemo z že obstoječimi turističnimi magneti.

Odzovite se vabilu HBT pilota, ki vabi na podeželske stranpota!


HU:
HORSE BASED TOURISM – Nosztalgikus FuTurizmus
Környezetbarátok vagyunk a síkságokkal, legyen az ég tele madarakkal!

Mi más a turizmus, ha nem a jövőbe irányuló nosztalgia? A Horse based tourism (a továbbiakban HBT) élmények célja egy turisztikai piaci rés betöltése, és mi ezt a Nosztalgikus fuTurizmussal kívánunk elérni.

A hagyományos lovas turizmushoz viszonyítva a HBT élmények a turisták számos célcsoportja: gyerekek, családok, nagyobb zárt csoportok (incentív és csapatépítés), sajátos igényű személyek, stb. számára jelentenek vonzó kínálatot.

Fő célunk minőségi és felismerhető kínálattal bíró, határon átnyúló, vonzó idegenforgalmi desztináció létrehozása. Kedves látogatóink, fogadják a turisztikai programokat bemutató katalógusunkat meghívóként! Arra ösztönzünk mindenkit, hogy a turisztikai mágnesek meglátogatása alkalmából látogasson el a szlovén-magyar határon átnyúló térség mellőzött vagy rejtett részeibe is. Ennek érdekében innovatív élményprogramokat fejlesztettünk, hogy a nosztalgikus fuTurizmus által felfedezhessék a két ország természeti és kulturális kincseit.

A Horse based tourism projekt a szlovéniai (Zavod Nazaj na konja, RIS Dvorec Rakičan) és a magyarországi (Helikon, Pannon Egyetem) partnerek közötti, a lovászat és az idegenforgalom területén folyó, sokéves együttműködés eredménye.  Összesen 14 innovatív élményprogramot dolgoztunk ki, amelyek célja hozzájárulni a határon átnyúló, vonzó idegenforgalmi desztináció (a Dráva mezőtől a Balatonig) kialakításához.

Mivel környezetbarát módon kívánunk tevékenykedni, programjainkat CO2 semleges közlekedési eszközökkel valósítjuk meg. Akár nyeregbe pattanhatunk, akár lovas kocsival utazhatunk – a projektben ugyanis három különböző, korszerű, 21. századi, világviszonylatban is innovatív kocsit fejlesztettünk ki.

Ebben a katalógusban bemutatjuk az eddig feltáratlan idegenforgalmi térségeket, és összekapcsoljuk őket a turisztikai mágnesekkel.

Hallják meg a vidéki mellékutakra hívogató HBT pilóta szavát!


EN:
HORSE-BASED TOURISM – Nostalgic FuTourism

What is tourism, if not the nostalgic view of the future? Horse-based tourism (HBT below) experiences are aiming to be a new tourist niche –Nostalgic FuTourism:

The HBT experiences are – as opposed to classic horse tourism – attractive and suitable for a wide range of tourists: children, families, larger closed groups (team building, persons with special needs, etc.).

Our main goal is to create attractive cross-border tourist destinations with high quality offers of distinction. Dear visitor, let this catalogue of tourist programs be an invitation! We urge you, when you come to visit the usual tourist hotspots, to also visit the overlooked and hidden areas on both sides of the Slovenian and Hungarian border. For you, we have developed innovative adventures, and the features of Nostalgic FuTourism will enable you to discover the natural and cultural landscape of two countries.

The Horse-based tourism project is a product of the cooperation between partner organisations in Slovenia (Zavod Nazaj na konja, RIS Dvorec Rakičan) and Hungary (Helikon, Pannon Egyetem), organisations with years of experience in the fields of tourism and the equestrian sector. We have developed 14 programs of adventure whose main goal is to encourage the development of an attractive tourist cross-border destination (from Dravsko Polje to Balaton).

Our goal is to be environmentally friendly, our programs incorporate the use of CO2 neutral transport. We will get on the horses’ backs and ride a carriage – we have developed three different models of 21st century carriages that are innovative on a world-wide scale.

In the catalogue, we put to the fore the tourist areas that are overlooked and connect them with tourist hot-spots.

Travel the less-known paths that wind through the country.

 

Stagecoach travel – the practicalities / Postakocsi anno

Where they sat was called the coupe, it had 4-4 comfortable leather seats placed opposite each other. These 8 seats formed the first class, the place for ladies, elderly gentlemen and priests. The second class was the covered area on the top (the front) of the stagecoach, there were 4 seats there, this was the younger generation’s preferred area. The end of the top of the coach was the third class, usually occupied by apprentices and footmen. Altogether the stagecoach could carry 16 passengers, and there was a crew of 5 people escorting the coach and the travellers: two coachmen, a guide sitting at the back, the outrider and a man sitting on one of the horses. There were 4 or 5 horses pulling the carriage.

A kocsi ülőrekeszes része a kupé volt, ez a tengelyre rögzített rugókhoz erősített bivalybőr szíjjakon hintázott, majd a későbbiekben laprugókon feküdt fel.

A kupéban négy-négy ülés volt egymással szemben, ezek kényelmes, párnázott bőrülések voltak. Fölöttük könnyű háló lógott, amelyekbe a kézipoggyászt lehetett elhelyezni. A két ajtó mellett gyertyával világító lámpás volt. Télen a postamesterek prémes takarókat, lábzsákokat és forró vízzel töltött lapos ólomdobozokat adtak az utasoknak. Ez a nyolc ülés volt az első osztály, dámák, öregurak, papok törzshelye. A második osztály a kocsi tetején, a kocsis bakja mögött levő, bőrernyőkkel fedett négy ülés volt. Innen lehetett a lovakat látni, inni, szivarozni, az ifjúság kedvelt helyeként szerepelt az utasok körében. A kocsi tetejének végén a harmadik osztály négy ülése volt. Mesterlegények, inasok törzshelye.

Az ülés alatt volt az úti csomag, a baggage, magyarul bagázsia. Ládát nem volt szabad a kocsira tenni, csak utazó zsákot, lakattal ellátott bőrzsákot, ez a Sack und Pack, a cakkompakk, a mai bőrönd őse. A kocsi alatt tartalék rudat és tartalék kereket helyeztek el, így esetleges törés esetén azonnal cserélhetőek voltak ezek az elemek.

A harmadik osztály padja alatt utazott háttal a menetiránynak a kocsimester, a kalauz. Ő intézte a vámvizsgálatot, ellenőrizte az útleveleket, hátrafelé vigyázott, hogy a kocsiról el ne vesszen senki és semmi.

A kocsi tehát 16 utast vihetett, a kísérő személyzet öttagú volt. Két kocsis, a kalauz, a lovas fullajtár (elöl lovagló lovas) és egy lovaslegény az elülső lovak egyikén.

A postakocsi elé négy vagy öt lovat fogtak.

(szöveg: Varga Zoltán, Helikon Kastélymúzeum)

 

History of stagecoach traffic in Hungary / A postakocsi története Magyarországon

After the death of King Matthias, the postal stagecoach system that he brought to life quickly faded away. It was later, in the 16th century that the first regular postal route was created between Vienna and Bratislava. From 1752, permanent postal lines were established, the deligeance – fast coach appeared, whose speed reached 6-8km/hour. This coach was replaced by the light Hungarian fast coach in 1824, while the infrastructure also improved – so after hundreds of years the service managed to reach the same speed as in the era of King Matthias.

Magyarországon Mátyás király halála után az általa kifejlesztett kocsiposta intézménye rövid idő alatt elsorvadt. A török megszállás pedig elhagyott, leromlott állapotban hagyta az országot és többek között annak út hálózatát is. A 16. században létesült Magyarországon az első rendszeres postajárat: I Ferdinánd, még 1526-ban megbízta a Taxis-családot, hogy a Bécs és Pozsony között postai közlekedést szervezzen. Ez azonban csak rövid ideig tartott, mivel 1558-ban Paar Péter kapott erre hűbérjogot, és a postát Esztergomig, majd a Vág és a Nyitra mentén Lőcséig, Kassáig és Eperjesig terjesztette ki.

Az 1720-as években III. Károly király határozta el 12 postaút létrehozását, de az elpusztított országban a pihenőállomások kiépítése nem volt könnyű feladat. Az 1740-es években már majdnem mind a 12 vonal élt, rendszeresen mentek a postajáratok, de a rossz útviszonyok miatt csak igen lassan haladtak.

A pihenőállomások átlag 16-18 km-re voltak egymástól, ezt 2 óra alatt tette meg a postajárat, de rossz idő, sáros út esetén 4 óra is szükséges volt ekkora út megtételéhez.

1752-től kialakultak az állandó postavonalak, már menetrendszerűen jártak a postakocsik, megjelent a delizsánsz (deligeance – gyorskocsi), amelynek sebessége elérte a 6-8 km-t óránként.

A 19. század húszas éveiben a fekete-sárga postakocsik már minden jelentős útvonalon közlekednek. Ebben az időben az útviszonyok is javulnak.

1824-ben először a Bécs-Pozsony útvonalon a delizsánszot felváltja a könnyű magyar gyorskocsi, s ezzel néhány száz év után ismét elérik a Mátyás király korában tartott sebességet. 1825-ben a Bécs és Pozsony közötti távolságot már 28 óra alatt teszi meg a gyorskocsi.

Körülbelül 1860-ig rótták az utakat a magyar postakocsik. A vasút intézménye ölte meg a postakocsijáratokat.

(szöveg: Varga Zoltán, Helikon Kastélymúzeum)

History of stagecoach traffic 1. / A postakocsi története 1.

Franz and Johann von Taxis, founders of international stagecoach traffic were appointed stagecoach masters by German emperor Maximilian I. (1493-1519) After Germany, it was the French who started a stagecoach service, which then quickly spread all over Europe. Joining the stagecoach and personal transport services in 1784 brought a huge improvement. The coaches became much faster, their speed reached 11 miles/hour, in a really short time the English mail coach became the best, fastest, most punctual postal service in the world. For this, they also needed excellent roads, great horses and a structured system of resting facilities.

The principal era of the English postal service was between 1784-1838. At this time the fastest means of travelling was provided by the English stagecoach, whose mean speed was 16-19 km/hour, even reaching 25km on the fastest tracks. As it often happens with many attempts at innovation this one also invited enmity. Many feared that this „terrific speed” was harmful to one’s health, and one German traveller went so far as to complain that because of the speed of the stagecoach he could not properly admire the view.

Franz és Johann von Taxist, a nemzetközi postaforgalom megteremtőit Miksa német császár (1493-1519) nevezte ki főpostamesterévé. Németországban tehát ebben az időben már működött posta. Németország után a franciák vezették be a postaszolgálatot, amely ezután rohamos fejlődésnek indult Európában.

Angliában nehezen bontakozik ki, eleinte postáslegények viszik a postát és lassan, döcögve haladó személyszállító kocsik, stage coachok a személyeket. Csak a két szolgáltatásnak 1784-ben történt összekapcsolása hoz rohamos fejlődést. A kocsik sebessége egyre nő, már eléri a 11 mérföldet óránként, az angol posta, a mail coach rövid idő alatt a világ legjobb, leggyorsabb legpontosabb postaszolgálatává növi ki magát.

1797-ben már 42 mail coach vonal működik Angliában, de mint minden újnak, ennek is sok ellensége van. Sokan aggódnak, hogy ez a „rettenetes sebesség” ártalmas az egészségre, s egy német utazó azon panaszkodik, hogy az óriási sebesség miatt a tájból nem látott semmit.

Az angol posta 1784-től 1838-ig volt teljesítménye csúcsán. Ebben az időben a világ leggyorsabb szállítóeszköze az angol postakocsi volt, amelynek átlagsebessége 16 km-től 19 km-ig terjedt óránként. A leggyorsabb szakaszokon elérte az óránként 25 km-es sebességet. Ilyen teljesítményhez természetesen kiváló utak és nagyszerű lovak is kellettek. Angliában volt ekkor a világ legkiterjedtebb, legsűrűbb és kiváló minőségű országúti hálózata. A pihenőállomások, amelyek átlagosan 16 km-re feküdtek egymástól, igen jól szervezetten működtek. Egy ilyen szakaszt a fogat 55 perc alatt tett meg, és az állomásokon 3-4 perc alatt fogták át a friss lovakat. A szakaszok természetesen a terep adottságaihoz is igazodtak. Egyes esetekben a friss fogat befogását 45 másodperc alatt kellett elvégezni.

(szöveg: Varga Zoltán, Helikon Kastélymúzeum)

Zalai betyárok nyomában / Po sledeh zalskih razbojnikov / On the trail of the Zala „betyars”

On the second tour planned by the Georgikon Faculty of Pannon University travellers will follow the infamous Zala „betyars” (higwaymen). The coach starts the journey by going along the beautiful Pine Alley, stopping at Júlia Szendrey’s House, the Georgikon stables and Fenékpuszta manor, then the trail leads all the way to Small Balaton nature reserve.

A Pannon Egyetem Georgikon Karának másik lovas kocsis túráján zalai betyárok nyomába eredhetnek az érdeklődők. A Fenyves allén indulva a Szendrey Júlia-emlékház, a Georgikon lovarda és Fenékpuszta meglátogatásával a Kis-Balatonhoz vezet a túra.

Utunk a Festetics-kastély pompás parkjában kezdődik. A gyönyörű Fenyves allén át jutunk el a híres költő, Petőfi Sándor kedvesének, Szendrey Júliának a szülőházához. Utunkat folytatva a hévízi töltésen át a Kis-Balaton Kutatóházhoz érünk, ahol megismerjük a táj történetét, majd rövid, mesébe illő sétával juthatunk el a Fekete István regényeiből ismert Matula-kunyhóhoz és az íróról elnevezett emlékházhoz. A berekből rövid kocsizás után Fenékpusztára utazunk, ahol a régi vámház betyáremlékeket rejt. Ám a kocsiról leszállva jó lesz vigyázni, lehet, hogy még néhány kósza betyár itt bujkál a fák között! Ha szerencsénk van, nem ijesztenek ránk, lehet, hogy még valami finomat főznek is az öreg tölgyek árnyékában. A római Valcum romjai mellett a Fenyves allén rövid kocsizás után a Georgikon Lovasiskolában egy kis ismerkedésre nyílik lehetőség, mielőtt visszaindulnánk a kastélyba.

SLO:

Naša pot se začenja v prekrasnem parku dvorca Festetics in nas čez znamenito alejo Fenyves popelje do rojstne hiše ljubice madžarskega pesnika, Sándorja Petőfija, Júlie Szendrey.  Nadaljevali bomo po nasipu do raziskovalnega centra Kis Balaton, kjer bomo spoznali zgodovino območja, nato pa se odpravili na krajši sprehod po slikoviti pokrajini, vse do hiške Matula, ki jo poznamo iz romana Istvána Feketeja oz. do pisateljeve spominske hiše. Pot bomo nadaljevali do Fenékpuszte, kjer stara mitninska postaja skriva spomin na bečare. Vendar bodite pozorni, kaj če se med drevjem skriva še kakšen bečar! Če pa bomo imeli srečo, nas ne bodo prestrašili, temveč nam bodo v senci stoletnih hrastov celo nekaj finega skuhali. Pred vrnitvijo v dvorec se bomo popeljali mimo ruševin rimskega Valcuma in na kratko postali v konjeniškem centru Georgikon, kjer si bomo ogledali konje ter jih lahko tudi zajahali.